Néhányszor találkoztam vele, egyszer még tüntettünk is együtt Medgyessy Péter és udvaroncai ellen a Kempinski előtt, mivel nevezettek ott ünnepelték együtt a románokkal Erdély elcsatolását.
Budaházy holdudvarát is ismerem. Ismerek onnan jól menő vállalkozót, mániákus depresszióba esett orvost, egyebeket.
Budaházyt afféle fura figurának tartottam sokáig.
Fura volt a bő gatyája, a tülke, amit olykor megfújt, fura volt az ostora, furák voltak a nézetei – de sohasem tartottam olyan veszélyes és ellenszenves alaknak, mint például Zagyvát.
Aztán egyszer csak hírek jöttek valami terrorszervezetről, amelyet állítólag ő alapított, menedzselt. Magyarok Nyilai vagy mi a bánat, olyan igazán budaházys elnevezés volt ez, kicsit vicces, kevésbé áramvonalas, némiképp már-már atavisztikus. Beleillett abba a Kossuth téri társaságba, amelynek egy része igazi jó szándékú, ámbár naiv emberekből állt, kisebbik része pedig egyszerű politikai kalandor és/vagy elmebeteg.
Budaházyval már akkor sem tudtam elképzelni semmiféle közösséget, amikor a véletlen úgy hozta, hogy együtt tüntettünk.
Amikor előkerültek a terrorszervezetről szóló vádak, elcsodálkoztam, elképedtem, hüledeztem, többnyire hitetlenkedtem is. Ugyanis Budaházyról még azt is nehezen tudtam elképzelni, hogy falkába verődve összever(et) valakit, valakit, aki öreg, beteg, és eleve képtelen a védekezésre (lásd Csintalan megveretése saját házának garázsában!), azt pedig, hogy bombákat gyárt, és azokat focilabdákba rejti, majd behajigálja politikusok házaiba… Nos, ezt egészen egyszerűen kizártnak tartottam.
S most, ahogy visszaemlékszem, akkoriban előkerült valami filmfelvétel valami robbantásról. Minden idők egyik legvisszataszítóbb figurája, maga a sokáig eltüntethetetlennek hitt Draskovics Tibor, akkor éppen igazságügyi és rendészeti miniszter mutatta be a sajtónak drámai hangulatú sajtótájékoztatón, és a nagyon komoly arccal bejelentett „hír” szerint a felvételen a Magyarok Nyilai terrorszervezet robbantása volt látható.
Aztán pár nap alatt kiderült, hogy azon a bizonyos felvételen nem a Magyarok Nyilai terrorszervezet robbantása volt látható, hanem néhány hülye bonyhádi diák robbantott valahol valamit, aki szerette a kémiát, és kísérletezett valamivel, ám a kísérlet túl jól sikerült.
Ez a bődületes leégés, Draskovics meg az egész akkori kormányzat, titkosszolgálat, a teljesen hülye Szilvásyék leégése végképp nevetségessé tette a Budaházyék elleni vádakat.
Akkoriban mindenki úgy gondolta, hogy Draskovicsék megpróbálták tudatos hazugsággal, kreált bizonyítékokkal terroristagyanúba keverni Budaházyékat.
És lássuk be, azokról az alakokról ez tökéletesen elképzelhető is volt. Sőt, csak ez volt elképzelhető.
Az a robbantásos képsor, a Budaházyék nyakába varrt „terroristamerénylet”, s ahogy pár nap alatt lebuktak, hát, az talán az utolsó szeg volt azoknak a gazembereknek a politikai koporsójába.
És akkor most itt állunk ezzel a tizenhárom év fegyházzal.
Tizenhárom év fegyház az borzalmasan súlyos büntetés.
Tizenhárom év fegyházbüntetés letöltése után valóságos gyilkosok szoktak szabadlábra kerülni. Olyanok, akiknek kezéhez valóban vér tapad. Olyanok, akik bestiális kegyetlenséggel vették el valaki életét. Csak emlékeztetőül: az olaszliszkai lincselők közül – a három életfogytig mellett – hárman tizenöt-tizenöt-tizenhét év fegyházat, ketten pedig tíz-tíz évet kaptak a fiatalkorúak börtönében. De tizennégy évet kapott az a két kaposvári fiatalkorú is, aki egészen elképesztő brutalitással és kegyetlenséggel ölte meg osztálytársát. A Cozma-gyilkosság első- és másodrendű vádlottjának büntetését életfogytigról tizennyolc évre, míg a harmadrendű vádlott büntetését húszról nyolc évre csökkentette (!) a jogerős ítélet.
Budaházy meg tizenhárom évet kapott. Fegyházban.
Muszáj feltételeznem, hogy valódi bizonyítékok alapján ítélték el Budaházyt, és nem Draskovics-féle hamisítványokért. Ám ha valódi bizonyítékok alapján, akkor is muszáj tudnunk, hogy mit is tettek valójában.
Megkísérelték egyes politikusok házait felgyújtani vagy felrobbantani?
Molotov-koktélokat dobáltak nekik nem tetsző politikusok ingatlanjaira?
Tényleg ők verték meg Csintalant?
Muszáj lesz ezekről részletesen értesíteni a közvéleményt, mert ez most így nagyon a levegőben lóg.
Mert ha minden igaz, és minden kétségbevonhatatlanul bizonyított, akkor is hiányzik a holttest. Az a holttest, amely ott hevert Olaszliszka utcáján a porban, vagy amelyet egy kaposvári tóból emeltek ki.
És akkor a legvégén ne kerüljük meg a legfontosabb kérdést: ha Budaházy tizenhárom évet kap feltételes szabadon bocsátás lehetősége nélkül, fegyház fokozatban, akkor mi van az egész korszak két legnagyobb gazemberével, Gyurcsány Ferenccel és Gergényivel?
Csak azért muszáj feltenni ezt a kérdést, mert Gyurcsány, Gergényi (no és Draskovics, Szilvásy meg Bajnai) nélkül nincs Budaházy sem.
Szóval ez így félelmetesen rosszul néz ki.
És bár nincs hozzá semmi közöm, és soha nem is lesz, de most bele vagyok hajszolva abba a rühellt sarokba, hogy Budaházy Györggyel legyek szolidáris. Hogy a fene egye meg…
(magyarhirlap.hu)
