A Szent Korona Rádió interjúja.
Több mint 13 település, illetve fővárosi kerület csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amiben kérik az Országgyűlést, hogy szüntessék meg Budaházy György és társai elleni eljárást (Hunnia-ügy). Magánszemélyek is aláírhatják a kezdeményezést – írja alá Ön is! Budaházy Györggyel beszélgettünk az ügy abszurditásairól.
Szent Korona Rádió: Mely települések, kerületek csatlakoztak a titeket támogató felhíváshoz?
Budaházy György: A csatlakozott, közkegyelmi törvényjavaslat előterjesztését igénylő, több százezres lakosságot képviselő kis- és nagy községek, városok, budapesti kerületek és megyei önkormányzat listája: Kerepes városa, Kunszentmiklós városa, Sátoraljaújhely városa, Ásotthalom községe, Tiszavasvári városa, Sárospatak városa, Újpest (Budapest IV. kerülete), Ózd városa, Cserháthaláp községe, Pomáz városa, Józsefváros (Budapest VIII. kerülete), Vác városa, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés, Pásztó városa, Harka községe
SzKR.: Online aláírásgyűjtést is indítottatok, amit bárki aláírhat.
Budaházy: Igen, és arra szeretnék kérni mindenkit, hogy támogassa az ügyünket a petíció aláírásával. IDE KATTINTVA ELÉRHETŐ.
SzKR.: Milyen gyanús körülmények vannak az ítélet megszületése és annak kihirdetése körül? Már a tárgyaláson is elég érdekes és hiányos volt az indoklása az ítéleteknek…
Budaházy: Az ítélet szóbeli kihirdetése ugye tavaly augusztus 30-án volt. Itt lényegében semmit nem tudtunk meg róla, hogy mik alapján állapították meg a tényállást. Az egész napos bírói monológ utáni értetlenkedésemre, hogy nem derült ki számomra, hogy végül is miben vagyok konkrétan bűnös, ennyi választ kaptam akkor: “Ön mindenben bűnös, ez a lényeg!’ Ez azóta amolyan negatív szállóige lett az ügyünkkel kapcsolatban.
SzKR.: Az írásos ítéletben mi szerepel?
Budaházy: Ezután elvileg 30 nap alatt kellett volna írásba foglalni és megindokolni az ítéletet. Nem sikerült. Erre meghosszabbították a rendkívüli esetekre érvényes + 30 nappal a határidőt. Ez is eredménytelenül telt el. Majd újabb eredménytelenül eltelt hónapok után Kenéz Andrea bírónő állásából kikerült (állítólag felmondott) és az április 30-ig tartó felmondási ideje alatt már minden munkavégzés alól mentesült, csak ezt az ítéletet kellett volna elkészítenie. (Itt kell megjegyeznem, hogy már ez is abszurd, hisz az ítéletnek október 29-ig meg kellett volna legkésőbb születnie.) Viszont az utolsó munkanapján, április 28-án pénteken – mivel 30. az vasárnap ugye – még mindig nem tudták a bíróságon az ítéletet az ott személyesen ezért megjelenő vádlott társamnak átadni, mivel nem volt még kész. És ugyanerről tájékoztatták a szintén érdeklődő védőmet, Dr. Szikinger Istvánt is.
Na most, ha én kések egy kereset beadásával 1-2 napot, akkor azt érdemi vizsgálat nélkül elutasítják, az ügyet elbuktam (kerültem már ilyen helyzetbe többször is, ráadásul pont a Fővárosi Törvényszéken). A törvények előtti egyenlőségből, a fegyverek egyenlősége meg hasonló alkotmányos alapelvekből az következik, hogy a bíróságnak is be kell tartania a rá vonatkozó jogszabályokat. Mindezekből viszont az, hogy a fél éves csúszás miatt az ügyet az állam „elbukta”, az eljárást meg kellene szüntetni minden jogkövetkezményével együtt!
Ráadásul logikusan végig gondolva egy ítélkezés folyamatát, a bíróban lényegében először az indoklás az, ami a bizonyítási eljárás során fokozatosan fel kell épüljön, hogy mit fogad el, mit tart hitelesnek, mit nem, és a végén ezen benne kialakult indokok alapján hoz egy ítéletet. Tehát az írásos indoklásra rendelkezésre álló 30 nap teljesen reális, hisz az indoklás már lényegében megvan, csak írásba kell azt foglalni. Ehhez képest mi – és sajtó értelmesebb része is – a szóbeli ítélethirdetés utáni egész napos bírói monológ végén pont azt hiányoltuk, hogy a bírónő egyáltalán nem magyarázta meg, hogy milyen indokok alapján hozta meg az ítéletet, mely tényállási elemet, mire alapozza. Ezek után ezt 60 nap alatt se képes megfogalmazni, sőt, 8 hónap alatt sem, miközben 6 évig foglalkozott az üggyel? Ebből csak egy dolog következik logikusan, hogy itt csak az volt meg az ítélethirdetéskor, hogy minket jó sok évre el kell ítélni, de az nem, hogy konkrétan ezt mivel is kellene megindokolni. Gondolták, hogy azt majd utólag kisütik! De úgy látszik, hogy ez meg nem nagyon akart összejönni április végére sem.
SzKR: A médiának viszont azt nyilatkozta a Fővárosi Törvényszék, hogy az ítéletet postára adták, és készen van.
Budaházy: Igen, már március elején azt nyilatkozták a sajtónak, hogy az ítélet már postán van, ami egy nyilvánvaló hazugság volt a jelen tények fényében!
De még ez sem a vége a történetnek. Április 28-án azt állította a vádlott társamnak a kollégiumvezető-helyettes, Dr. Gimesi Ágnes, hogy most ugyan nem tudják megmutatni az ítéletet, de május 2-án, vagy 3-án már biztos. Na most, nemhogy ezeken a napokon, de május 15-ig se tudtak egyetlen napon se ítéletet mutatni senkinek, miközben a bírónő már két hete nem is volt bíró! Több vádlott társam és több védőnk is érdeklődött ez alatt az idő alatt folyamatosan és tett írásbeli panaszokat. A kollégiumvezető-helyettes össze-vissza mellébeszélt, hogy itt van – ott van az ítélet, „rendezgetik az iratokat”, „döntés született, hogy majd postán kapjuk meg” és hasonlók. (Ilyesmi jogszabályban egyébként se szerepel, hogy az érintettek csak postán kaphatják meg – majd valamikor – az ítéletet.) Ez egyszerűen komolytalan egy bíróságtól és egyértelműen utal rá, hogy az ítélet április végéig nem készült el, de ahelyett, hogy ezt bevallották volna, annak valamiféle utólagos legyártása folyt!
SzKR: Azt hangoztatod, hogy ezek után nem tekintesz semmilyen utólagos ítéletet törvényesnek, így van?
Budaházy: Én innentől úgy veszem, hogy nincs törvényes ítélet az ügyünkben és az már nem is születhet meg, hisz nincs már az a bíró se, aki az ügyet tanácsvezetőként tárgyalta és az ítéletet aláírhatná. Ezután már bármilyen előkerülő ítéletről, alapos a gyanú, hogy az csak utólagosan visszadátumozott hamisítvány, ezért elfogadni nem tudom törvényesnek. Ráadásul már duplán törvénytelen, hisz a 60 napos határidőből már eleve kicsúsztak, és erre jön rá, hogy még a bíró felmondási idejének végéig se készültek el.
Meglátásom szerint, mindezek miatt meg kell szüntessék velünk szemben az eljárást és annak minden jogkövetkezményét.
SzKR.: Milyen hatósághoz lehet ilyenkor fordulni? Van esély a bárminemű érdemi elbírálásra?
Budaházy: Május 10-én az Országos Bírósági Hivatalhoz fordultam intézkedést kérve, de ők elhárították maguktól az ügyet azzal a felkiáltással, hogy nincs jogkörükben intézkedni, az az érintett bírósági intézmény dolga.
Ahogy azt egyébként az OBH-nak is megírtam, pont azt akartam elkerülni, hogy a Fővárosi Törvényszék intézkedjen ebben az ügyben. Ha arról lenne szó, hogy ezen bírósági intézmény egy bírója egymaga valami jogsértést követett el, már akkor is aggályos lenne, hogy a „mundér becsületét védő” intézmény vezetése vizsgálja ezt ki, de valahogy még meg lehetne magyarázni, viszont – ahogy az az általam leírtakból kitünhetett – itt az egész büntetőkollégiumi vezetés benne volt abban a fölöttébb gyanús ténykedésben, amely a bírónő munkaviszonya lejártának időpontjára sem megszülető ítélet valamiféle „utángyártása” körül folyt.
A kollégiumvezető-helyettes panaszokra adott válaszai alapján előre borítékolható a Törvényszék „vizsgálatának” a kimenetele, jelesül, hogy „minden rendben van”, az ítéletet csak „rendezgették” a bírónő munkaviszonyának megszűnése után két és fél héten keresztül, ami egy nyilvánvaló képtelenség!
Amennyiben a jogszabályok azt írják elő, hogy egy ilyen esetben is a botrányos gyakorlatot folytató bírósági intézmény hivatott „kinyomozni” a saját jogsértő tevékenységét, akkor komoly baj van a bíróságok jogi szabályozásával, és ennek az „állam az államban” működésnek a felülvizsgálatára lenne igencsak szükség. Ugyanis ezen esetben én is követelem, hogyha valakinek – pl. az ügyészségnek – velem szemben valamiféle gyanúja van, akkor annak alaposságát magam vizsgálhassam ki! Viccesen hangzik? Pedig egyáltalán nem az, ha az OBH által írtakból indulunk ki.
Ez így nem egyebet eredményez, mint az állampolgár teljes kiszolgáltatottságát az önkényeskedő hatóságoknak. Az állampolgárét, aki egyébként az egész rendszert adójából fenn- és eltartja.
SzKR.: Végül megkaptátok az ítéletet, de milyen körülmények között?
Budaházy: Az ítéletet végül 2017. május 15-én adták postára és 17-én kaptam meg én és többi vádlott nagy része is, viszont az ítéleten szereplő dátum mindössze a szóbeli kihirdetés napja, 2016. augusztus 30., amikor még nyilván nem létezett, és semmiből nem derül ki, hogy az vajon mikor készült el valójában, még aláírások sincsenek rajta. Egyébként pedig egy gyorsan összecsapott munkának tűnik, ami tovább erősíti a készülésével kapcsolatos gyanúnkat.
SzKR: A híradásaitokból tudjuk, hogy volt egy “Tanú” c. filmbe illő abszurditás is…
Budaházy: Az ítélethez mindenkinek mellékelték a jegyzőkönyveket tartalmazó dvd-t is. Megjegyzendő, hogy számos jegyzőkönyvet csak ekkor kaptunk meg először, miközben azok készítésének törvényes határideje az adott tárgyalást követő 8 nap! Az egész eljárás alatt jellemző volt egyébként, hogy a jegyzőkönyvek sokszor 1-2 éves csúszással készültek csak el.
Ezen fájlok egyike a “2016. augusztus 22-30..doc” nevű fájl, amely az augusztusi tárgyalások jegyzőkönyveit tartalmazza. Ezen fájl háttér adataiból megállapítható, hogy annak létrehozója Dr. Prancz Balázs az ügy ügyésze.
A múlt héten írtam a parlament igazságügyi bizottságának. Ott pont most hétfőn volt Handó Tünde meghallgatása, amikor is Apáti Pista jobbikos képviselő megkérdezte Handót a meghallgatáson az ügyünkben tapasztalt anomáliákról (ugyanis részletesen megírtam a bizottsági tagoknak mindent).
Handó kivizsgálást ígért, és azt mondta, hogy ha úgy van, ahogy elmondta Apáti, akkor lesznek következményei a dolognak! Most azt nem értem, hogy amikor direktbe írtam nekik, akkor visszaírta az a Cserni főosztályvezető, hogy ők nem illetékesek kivizsgálni. Most akkor mégis csak illetékesek? Érdekes!
A lényeg, hogy én nem is tudom elfogadni, hogy simán másodfokra kerüljön az ügy, miközben a elsőfokú ítélet törvényes megszületése igencsak kétséges, szóval harcolok tovább ez ügyben is.
(Szent Korona Rádió)
Szent Korona Rádió: Mely települések, kerületek csatlakoztak a titeket támogató felhíváshoz?
Budaházy György: A csatlakozott, közkegyelmi törvényjavaslat előterjesztését igénylő, több százezres lakosságot képviselő kis- és nagy községek, városok, budapesti kerületek és megyei önkormányzat listája: Kerepes városa, Kunszentmiklós városa, Sátoraljaújhely városa, Ásotthalom községe, Tiszavasvári városa, Sárospatak városa, Újpest (Budapest IV. kerülete), Ózd városa, Cserháthaláp községe, Pomáz városa, Józsefváros (Budapest VIII. kerülete), Vác városa, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés, Pásztó városa, Harka községe
SzKR.: Online aláírásgyűjtést is indítottatok, amit bárki aláírhat.
Budaházy: Igen, és arra szeretnék kérni mindenkit, hogy támogassa az ügyünket a petíció aláírásával. IDE KATTINTVA ELÉRHETŐ.
SzKR.: Milyen gyanús körülmények vannak az ítélet megszületése és annak kihirdetése körül? Már a tárgyaláson is elég érdekes és hiányos volt az indoklása az ítéleteknek…
Budaházy: Az ítélet szóbeli kihirdetése ugye tavaly augusztus 30-án volt. Itt lényegében semmit nem tudtunk meg róla, hogy mik alapján állapították meg a tényállást. Az egész napos bírói monológ utáni értetlenkedésemre, hogy nem derült ki számomra, hogy végül is miben vagyok konkrétan bűnös, ennyi választ kaptam akkor: “Ön mindenben bűnös, ez a lényeg!’ Ez azóta amolyan negatív szállóige lett az ügyünkkel kapcsolatban.
SzKR.: Az írásos ítéletben mi szerepel?
Budaházy: Ezután elvileg 30 nap alatt kellett volna írásba foglalni és megindokolni az ítéletet. Nem sikerült. Erre meghosszabbították a rendkívüli esetekre érvényes + 30 nappal a határidőt. Ez is eredménytelenül telt el. Majd újabb eredménytelenül eltelt hónapok után Kenéz Andrea bírónő állásából kikerült (állítólag felmondott) és az április 30-ig tartó felmondási ideje alatt már minden munkavégzés alól mentesült, csak ezt az ítéletet kellett volna elkészítenie. (Itt kell megjegyeznem, hogy már ez is abszurd, hisz az ítéletnek október 29-ig meg kellett volna legkésőbb születnie.) Viszont az utolsó munkanapján, április 28-án pénteken – mivel 30. az vasárnap ugye – még mindig nem tudták a bíróságon az ítéletet az ott személyesen ezért megjelenő vádlott társamnak átadni, mivel nem volt még kész. És ugyanerről tájékoztatták a szintén érdeklődő védőmet, Dr. Szikinger Istvánt is.
Na most, ha én kések egy kereset beadásával 1-2 napot, akkor azt érdemi vizsgálat nélkül elutasítják, az ügyet elbuktam (kerültem már ilyen helyzetbe többször is, ráadásul pont a Fővárosi Törvényszéken). A törvények előtti egyenlőségből, a fegyverek egyenlősége meg hasonló alkotmányos alapelvekből az következik, hogy a bíróságnak is be kell tartania a rá vonatkozó jogszabályokat. Mindezekből viszont az, hogy a fél éves csúszás miatt az ügyet az állam „elbukta”, az eljárást meg kellene szüntetni minden jogkövetkezményével együtt!
Ráadásul logikusan végig gondolva egy ítélkezés folyamatát, a bíróban lényegében először az indoklás az, ami a bizonyítási eljárás során fokozatosan fel kell épüljön, hogy mit fogad el, mit tart hitelesnek, mit nem, és a végén ezen benne kialakult indokok alapján hoz egy ítéletet. Tehát az írásos indoklásra rendelkezésre álló 30 nap teljesen reális, hisz az indoklás már lényegében megvan, csak írásba kell azt foglalni. Ehhez képest mi – és sajtó értelmesebb része is – a szóbeli ítélethirdetés utáni egész napos bírói monológ végén pont azt hiányoltuk, hogy a bírónő egyáltalán nem magyarázta meg, hogy milyen indokok alapján hozta meg az ítéletet, mely tényállási elemet, mire alapozza. Ezek után ezt 60 nap alatt se képes megfogalmazni, sőt, 8 hónap alatt sem, miközben 6 évig foglalkozott az üggyel? Ebből csak egy dolog következik logikusan, hogy itt csak az volt meg az ítélethirdetéskor, hogy minket jó sok évre el kell ítélni, de az nem, hogy konkrétan ezt mivel is kellene megindokolni. Gondolták, hogy azt majd utólag kisütik! De úgy látszik, hogy ez meg nem nagyon akart összejönni április végére sem.
SzKR: A médiának viszont azt nyilatkozta a Fővárosi Törvényszék, hogy az ítéletet postára adták, és készen van.
Budaházy: Igen, már március elején azt nyilatkozták a sajtónak, hogy az ítélet már postán van, ami egy nyilvánvaló hazugság volt a jelen tények fényében!
De még ez sem a vége a történetnek. Április 28-án azt állította a vádlott társamnak a kollégiumvezető-helyettes, Dr. Gimesi Ágnes, hogy most ugyan nem tudják megmutatni az ítéletet, de május 2-án, vagy 3-án már biztos. Na most, nemhogy ezeken a napokon, de május 15-ig se tudtak egyetlen napon se ítéletet mutatni senkinek, miközben a bírónő már két hete nem is volt bíró! Több vádlott társam és több védőnk is érdeklődött ez alatt az idő alatt folyamatosan és tett írásbeli panaszokat. A kollégiumvezető-helyettes össze-vissza mellébeszélt, hogy itt van – ott van az ítélet, „rendezgetik az iratokat”, „döntés született, hogy majd postán kapjuk meg” és hasonlók. (Ilyesmi jogszabályban egyébként se szerepel, hogy az érintettek csak postán kaphatják meg – majd valamikor – az ítéletet.) Ez egyszerűen komolytalan egy bíróságtól és egyértelműen utal rá, hogy az ítélet április végéig nem készült el, de ahelyett, hogy ezt bevallották volna, annak valamiféle utólagos legyártása folyt!
SzKR: Azt hangoztatod, hogy ezek után nem tekintesz semmilyen utólagos ítéletet törvényesnek, így van?
Budaházy: Én innentől úgy veszem, hogy nincs törvényes ítélet az ügyünkben és az már nem is születhet meg, hisz nincs már az a bíró se, aki az ügyet tanácsvezetőként tárgyalta és az ítéletet aláírhatná. Ezután már bármilyen előkerülő ítéletről, alapos a gyanú, hogy az csak utólagosan visszadátumozott hamisítvány, ezért elfogadni nem tudom törvényesnek. Ráadásul már duplán törvénytelen, hisz a 60 napos határidőből már eleve kicsúsztak, és erre jön rá, hogy még a bíró felmondási idejének végéig se készültek el.
Meglátásom szerint, mindezek miatt meg kell szüntessék velünk szemben az eljárást és annak minden jogkövetkezményét.
SzKR.: Milyen hatósághoz lehet ilyenkor fordulni? Van esély a bárminemű érdemi elbírálásra?
Budaházy: Május 10-én az Országos Bírósági Hivatalhoz fordultam intézkedést kérve, de ők elhárították maguktól az ügyet azzal a felkiáltással, hogy nincs jogkörükben intézkedni, az az érintett bírósági intézmény dolga.
Ahogy azt egyébként az OBH-nak is megírtam, pont azt akartam elkerülni, hogy a Fővárosi Törvényszék intézkedjen ebben az ügyben. Ha arról lenne szó, hogy ezen bírósági intézmény egy bírója egymaga valami jogsértést követett el, már akkor is aggályos lenne, hogy a „mundér becsületét védő” intézmény vezetése vizsgálja ezt ki, de valahogy még meg lehetne magyarázni, viszont – ahogy az az általam leírtakból kitünhetett – itt az egész büntetőkollégiumi vezetés benne volt abban a fölöttébb gyanús ténykedésben, amely a bírónő munkaviszonya lejártának időpontjára sem megszülető ítélet valamiféle „utángyártása” körül folyt.
A kollégiumvezető-helyettes panaszokra adott válaszai alapján előre borítékolható a Törvényszék „vizsgálatának” a kimenetele, jelesül, hogy „minden rendben van”, az ítéletet csak „rendezgették” a bírónő munkaviszonyának megszűnése után két és fél héten keresztül, ami egy nyilvánvaló képtelenség!
Amennyiben a jogszabályok azt írják elő, hogy egy ilyen esetben is a botrányos gyakorlatot folytató bírósági intézmény hivatott „kinyomozni” a saját jogsértő tevékenységét, akkor komoly baj van a bíróságok jogi szabályozásával, és ennek az „állam az államban” működésnek a felülvizsgálatára lenne igencsak szükség. Ugyanis ezen esetben én is követelem, hogyha valakinek – pl. az ügyészségnek – velem szemben valamiféle gyanúja van, akkor annak alaposságát magam vizsgálhassam ki! Viccesen hangzik? Pedig egyáltalán nem az, ha az OBH által írtakból indulunk ki.
Ez így nem egyebet eredményez, mint az állampolgár teljes kiszolgáltatottságát az önkényeskedő hatóságoknak. Az állampolgárét, aki egyébként az egész rendszert adójából fenn- és eltartja.
SzKR.: Végül megkaptátok az ítéletet, de milyen körülmények között?
Budaházy: Az ítéletet végül 2017. május 15-én adták postára és 17-én kaptam meg én és többi vádlott nagy része is, viszont az ítéleten szereplő dátum mindössze a szóbeli kihirdetés napja, 2016. augusztus 30., amikor még nyilván nem létezett, és semmiből nem derül ki, hogy az vajon mikor készült el valójában, még aláírások sincsenek rajta. Egyébként pedig egy gyorsan összecsapott munkának tűnik, ami tovább erősíti a készülésével kapcsolatos gyanúnkat.
SzKR: A híradásaitokból tudjuk, hogy volt egy “Tanú” c. filmbe illő abszurditás is…
Budaházy: Az ítélethez mindenkinek mellékelték a jegyzőkönyveket tartalmazó dvd-t is. Megjegyzendő, hogy számos jegyzőkönyvet csak ekkor kaptunk meg először, miközben azok készítésének törvényes határideje az adott tárgyalást követő 8 nap! Az egész eljárás alatt jellemző volt egyébként, hogy a jegyzőkönyvek sokszor 1-2 éves csúszással készültek csak el.
Ezen fájlok egyike a “2016. augusztus 22-30..doc” nevű fájl, amely az augusztusi tárgyalások jegyzőkönyveit tartalmazza. Ezen fájl háttér adataiból megállapítható, hogy annak létrehozója Dr. Prancz Balázs az ügy ügyésze.
Handó kivizsgálást ígért, és azt mondta, hogy ha úgy van, ahogy elmondta Apáti, akkor lesznek következményei a dolognak! Most azt nem értem, hogy amikor direktbe írtam nekik, akkor visszaírta az a Cserni főosztályvezető, hogy ők nem illetékesek kivizsgálni. Most akkor mégis csak illetékesek? Érdekes!
A lényeg, hogy én nem is tudom elfogadni, hogy simán másodfokra kerüljön az ügy, miközben a elsőfokú ítélet törvényes megszületése igencsak kétséges, szóval harcolok tovább ez ügyben is.
(Szent Korona Rádió)
