Értelmetlennek tartja Budaházy György, hogy a Jobbik bármelyik baloldali párttal összefogjon. A jobboldal – magát csak „magyar hazafiként” meghatározó – fenegyereke a Figyelőnek adott exkluzív interjújában beszélt bírósági ügyéről, a bevándorlásról és a választások lehetséges kimeneteleiről is.
Mivel az interjú csak nyomtatásban jelent meg, közreadjuk a nyers szöveges változatot. Íme:
Pár napja enyhítettek az Önnel szembeni kényszerintézkedésen, háziőrizet helyett lakhelyelhagyási tilalomra. Hogy van?
Megvagyok. Jobb a családi környezetben lenni, mint börtönben. Bár nem tudom, hogy miért kell ezek közt választanom. Nem érzem úgy, hogy nekem kellene börtönben ülnöm. Már az is egy szörnyű igazságtalanság volt, ami eddig történt.
Összesen mennyit volt börtönben?
Először két év négy hónapot. Úgy, hogy reggel elmentem otthonról, hogy sietek haza, mert én megyek a középső gyerek évzárójára, de két év négy hónapig haza sem mentem. Utána egy évig házi őrizetben, majd 2014 nyaráig lakhelyelhagyási tilalom alatt voltam. Lényegében 2009 nyarától 2014 nyaráig vagy börtönben, vagy egyéb korlátozás alatt éltem. 2016 augusztusában hoztak egy olyan ítéletet, ami szerintem teljesen elképesztő és országos megütközést is keltett: ismét házi őrizetbe kerültem. Majd két hónapra rá – az ügyészségi fellebbezésnek helyt adva – újra bevittek. Négy hónap múlva a Kúriának köszönhetően kiszabadultam és idén február végéig megint házi őrizetben voltam, pár napja pedig lakhelyelhagyási tilalom alatt vagyok.
Miből élnek az elmúlt években?
Családi támogatásból és sokan adnak kisebb-nagyobb összegeket nekünk. Különben a hosszú évek alatt már mindenki csődbe ment volna.
És hol tart most az ügy?
Mi azt gondoltuk, hogy a vádak teljesen megdőltek a hatéves bírósági eljárás alatt, hiszen nemcsak tagadtuk, de be is bizonyítottuk, hogy nem mi követtük el ezeket a rongálási cselekményeket. Ennek ellenére kaptuk meg a 125 évet 2016. augusztus végén. Amikor kimondták az ítéletet, akkor lényegében nem indokolta meg a bíró. Ezután csak vártunk, de az írásos ítéletet nagyon hosszú ideig nem kaptuk meg. Közben a bírónő is felmondott, de a Törvényszéken az utolsó bírói munkanapja után még hetekig nem tudtak kész írásos ítéletet mutatni nekünk és csak később postán keresztül kaptuk kézhez azt és egy CD-t, amin a tárgyalási jegyzőkönyvek voltak, több jegyzőkönyvet ekkor láttunk csak először.
Mikorra várható jogerős ítélet az ügyében?
Április 17-ig három tárgyalási nap van kitűzve, ezek a napok el fognak menni az ügyészi perbeszédre és a védőbeszédekre. Bízom benne, hogy utána lesz egy döntéshozatal, amely során hatályon kívül helyezik majd az elsőfokú ítéletet. Igaz, hogy így elölről kezdődik az egész ügy, de ezt tartom jogilag az egyetlen reális döntésnek, mert ez az ítélet egy káosz. Lényegében inkább vádirat, mint ítélet. Hiányzik belőle a teljes körű bizonyítékértékelés, amit értékel, azt is elfogultan, egyoldalúan a mi kárunkra. Ami minket mentene, arról meg rendre egyszerűen nem vesz tudomást vagy valótlanságot állít róla. És hát egy végtelenül összecsapott munka, amivel szinte alá is támasztja azt az alapos gyanúnkat, hogy a tanácsvezető bírónő munkakörének megszűnése utáni hetekben dobták össze lóhalálában.
A különböző jogvédő szervezetek: a TASZ, Amnesty International, Helsinki Bizottság nem jelentkezett, hogy segítséget biztosít védelmében?
2010-11-ben, amikor börtönben ültem, voltak értelmiségi hazafiak, akik nagyon profin összeállított anyaggal megkeresték az összes jogvédő szervezetet. Közülük a Helsinki Bizottság volt az egyetlen, aki bejött hozzám a börtönbe. A másik kettő azt mondta, hogy nem tartozik a profiljukba. Ahmed H. ügye a profiljukba tartozik, egy magyar ember ügye nem.
Önöket terrorizmussal vádolták meg. Pár éve megváltozott az európai emberek fejében a terrorizmus vádja. Milyen érzés, hogy Önöket is ugyanazzal a váddal állítják bíróság elé, mint azokat, akik robbantanak egy koncerten?
Rendkívül sértő. Emlékszem a bírónő szóbeli indoklására az ítélethirdetéskor, ahol előadta, hogy a terrorizmus ma nem ugyanazt jelenti, mint amit 2007 és 2009 között jelentett. Kvázi azt próbálta alátámasztani, hogy ma már az embereknek van egy szörnyű képe a terrorizmusról, a mi esetünk ugyan nem ilyen, de akkor még ez „belefért” a terrorizmusba. Iszonyú mellébeszélés ez! Hogy ne lett volna terrorizmus már akkor is ugyanaz, mint ma! 2001 WTC vagy a 2004-es madridi merénylet? Az más kérdés, hogy Európában a környezetünkben nem volt ennyire gyakori, de volt ilyen. Most egy nagyon durva változata jött be Európába. Most idejön egy teljesen idegen kultúra egy olyan felfogással a világról, az ember és közösség viszonyáról, ami idegen az európai emberektől. Ennek hatalomra segítése felháborító. Már csak azért is távol kellene tartani őket magunktól, mert aki a saját hazájában, a piacon tömeggyilkosságokat csinál, az mit csinál egy idegen környezetben? Persze néhány multinak érdekében áll, hogy minél több embert befogadjunk és így növeljék a fogyasztást. Ne legyünk meglepve, ha tényleg csak ez lenne a háttérben. A kapzsiság a világot már nagyon sok zsákutcába bevitte. Továbbá van egy felfoghatatlan őrültség is. A jólétben megbolondult nyugati emberek egy része egy feje tetejére állított logika mentén ezt az egészet teljes mellszélességgel támogatja. És Nyugat-Európában pedig még mindig az az ideológiai kör van hatalmon, amelyik ezt a veszedelmes idegenséget behozza Európába.
Egy hónappal a választások előtt, hogy látja a magyar belpolitikai helyzetet?
Hadd kezdjem egy kicsit távolabbról. Életemben egyetlen pártnak voltam tagja, a ’90-es évek elején az MDF-nek. Akkor még hittem ebben a rendszerben. Azóta azonban kiábrándultam a pártok rendszeréből és csak úgy hívom, hogy „pártokrácia”. Hiszen pl. ami biztos, hogy nem működik benne, az a nemzeti együttműködés, mert a pártoknak a nemzet megosztása az érdeke. A nemzeti együttműködés rendszere az lenne, ha mi választópolgárok beleszólhatnánk a közügyekbe. Az tény, hogy olyan kormány sem volt még korábban Magyarországon, amelyik egyáltalán érdeklődött volna az emberek véleménye iránt. Legalább néha. Orbán Viktor a nemzeti konzultációival ezt is bevezette. A maga módján. Le lehet szólni, hogy demagógok ezek a kérdések, de eddig senkit sem érdekelt a véleményünk. Azt is elismerem, hogy 1990 óta ez a legjobb kormány, ami Magyarországon volt. Sok mindent lehetne jobban csinálni, de akkor is ez az eddigi legjobb.
Mit kellene a kormánynak jobban csinálni?
Én nem azt mondom, hogy nem irritáló adott esetben, hogy Mészáros Lőrinc meggazdagodott. De azért irritáló, mert tudjuk, hogy ki volt. Láttuk, amikor még nem volt ilyen gazdag. De az már egyetlen kritikust sem érdekel, hogy mit csinál Mészáros Lőrinc. Hogy jól csinálja vagy nem. Ha már a kezébe kerül valamilyen gazdasági lehetőség, akkor azzal hogyan sáfárkodik. Mert ha rosszul csinálja, nem fizeti ki az embereket, az egy jogos kritika. De nem hallok ilyen híreket. Sőt! Az építőiparban vállalkozó ismerőseimtől azt hallom, hogy megkapják az emberek a pénzüket. Míg tudjuk jól, hogy az előző rezsim alatt pl. a Megyeri-híd vállalkozóit nem fizették ki. A másik dolog. Azt mondják, az egész vidéki sajtó Mészáros Lőrinc kezébe került. Igen, ez elég szembetűnő jelenség. De amíg az Axel Springer kezében volt, az nem volt zavaró? Nem! Mert az Axel Springer tulajdonosát nem látták, hogy milyen gazdag, így arra nem voltak irigyek. Mészáros legalább nem viszi el a pénzt az országból. De ami nagy tartozása az Orbán-kormánynak, hogy a 2006-os rendőrterror felelősei azóta sem lettek elszámoltatva. Akkor azt hittük, hogy 16 évvel a rendszerváltás után már nem az van, ami régen volt. Ez már nem az a rendőrség. De a rendőrök vadállat módjára agyonverték az embereket. Fiatal 20-30 éves rendőrök lőtték ki az emberek szemét. Nem régi kommunista rendőrök.
Bár Ön mindig függetlennek mondta magát, a közvélemény mégis a Jobbikhoz kötötte. Milyen érzés, hogy a Jobbik most a kampányban összeáll a baloldali pártokkal, akár az is benne van a pakliban, hogy Gyurcsányékkal is?
Azt azért nem lehet állítani, hogy összeállnak a Gyurcsánnyal. Az a kardjukba dőlés lenne. Ezt még Vona Gáborból sem tudom kinézni. Bár az ő arculatváltásai már nem követhetőek, ezért a radikálisok jelentős része már kiábrándult Vonából és így a Jobbikból is. De Gyurcsányékkal nyíltan összefogni, az nagy hiba lenne. Hogy ha még egyszer a hatalom közelébe kerül ez a balliberális csőcselék, az megbocsájthatatlan. Gondoljunk csak bele, Gyurcsány 2006-ban belelövetett a magyar népbe. Előtte uszított a határon túli magyarok ellen, most megint ellenük uszít. Hogy lehet, hogy megteheti mindezt? És a negyedik, hogy rászorította a társadalmat a valutahitelre és ettől csődbe ment a lakosság egyharmada. Ha tehát még egyszer Gyurcsány a hatalom közelébe kerül és ebben a Jobbik felelős lesz, azt nem lehet megbocsájtani. Vona Gábornak is végig kell gondolnia, hogy azért, hogy Orbán Viktor helyett ő kerüljön kormányra, nem szabad Gyurcsányékkal összeállni. A Jobbiknak az volt az alapállása, hogy ami jó a nemzetnek, azt támogatjuk, ami nem jó, azt nem. Egyébként pedig folyamatosan fel kell mutatni, hogy mit kellene nemzeti szempontból jobban csinálni. Ezt jobb lett volna tartani. Ésszerűbb lett volna. Nekem ez a véleményem. De szerintem a Jobbikban is sokaknak, mert semmivel sem állnak jobban a közvélemény kutatások szerint. Vona irányváltásaival nagyon sokan nem értenek egyet, de kivárnak a választásokig, hogy mi lesz.
És lesz Jobbik-kormány?
Kizárt!
De akkor mi az, ami lehet?
A Jobbiknak összeállni az LMP-vel meg a Momentummal – amit Vona szokott még hangoztatni – szintén vállalhatatlan. Jó, nem a régi kommunisták meg a szemkilövetők, de ők meg a legnagyobb eszement baromságot, a nyugatot jelenleg tönkretevő liberális, migránssimogató genderagymenést képviselik. De egyébként is ez a két párt semmi ahhoz, hogy akár velük győzzenek. Az egész ellenzék együtt meg azt jelentené, hogy visszasegítettük a hatalomba az esküdt ellenségeinket. Erre minden radikálisnak szikrázik a szeme. Persze lehet itt még egy dolog, amire a Jobbik taktikázik. Jelesül, hogy az egyéni választókerületekben működtetett ellenzéki háttéralkukkal sikerül megakadályozni a Fidesz többséget az új parlamentben. És akkor felajánlkozik a Fidesznek koalíciós partnerként, persze nyilván feltételekkel. Ebből akár még jól ki is jöhet mindenki. Az Orbán-kormány jó irányvonalait meg lehetne őrizni, a „vadhajtásait” meg lenyesegetni. De leszögezem, nekem nincsenek háttér-információim, csak lamentálgatok. Szóval, nem tudom, hogy ez az opció felmerült-e.
