Ismét Soós Tibor, a Hunnia-ügy vádlottjainak börtönbejuttatásáért felelős egykori gyanúsított volt a főszereplő az ügy 2020. február 20-ai tárgyalásán

Soós Tibor február 20-ai bírósági meghallgatása kapcsán szeretnénk hangot adni annak, hogy sajnálatos módon tapasztaljuk, hogy a Hunnia-ügy továbbra is ugyanazon tisztességtelen alapon nyugszik, mint anno az alapeljárás.

 
Budaházy György röviden értékeli Soós Tibor újabb szereplését a Hunnia-ügy tárgyalásán.

A "125 éves" elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező másodfokú bíróság 2018 áprilisi döntésének indoklásakor már jelezte, hogy a vádpontok közül számos formailag sem felel meg a terrorcselekmény tényállásának. Ennek ellenére az ügyészség egy fikarcnyit sem módosított a vádiraton és most is ugyanazokkal a vádakkal keménykedik.

Ráadásul az ügyészség még azt az ügyészt se cserélte le, akiről kiderült, hogy hetekkel az ítélethirdetés után az ő laptopján született az ítélethirdetést is magában foglaló bírósági etap jegyzőkönyve!
Mai napig ő ücsörög ott vádlóként a tárgyalásainkon.

A Központi Nyomozó Főügyészség ezt az ügyet anno úgy építette fel, hogy megfogott egy embert, Soós Tibort, akinek állítólag a kocsijában egy focilabdába rejtett bomba volt. Majd megfenyegette őt, hogy emiatt hosszú időre börtönbe csukatja. Ez persze blöff volt, mert ezért túl nagy ítéletet nem lehetett volna kiszabni, büntetlen előítéletűként valószínűleg felfüggesztett börtönnel megúszta volna, de Soós megrémült.

Ezután nyilván megkínálták vele, hogy esetleg megúszhatja az egész dolgot, ha egy csomó emberre rávall mindenfélét úgy, hogy közben magát is terheli ilyen-olyan cselekmények elkövetésével, mert csak így hiteles ugyebár. Ezt Soós meg is tette, így kerültünk tizenegynéhányan előzetes letartóztatásba.

Hogy az ügyészség a szavát tudja tartani, azt trükköt csinálták, hogy nem indítottak eljárást Soós ellen, semelyik olyan cselekmény kapcsán, amelyikben önmagát terhelte elkövetőként a vallomásaival.
Viszont indítottak mindenki ellen, akiket Soós így bemártott. Így aztán olyan helyzet teremtődött, amivel folyamatosan lehet Soóst zsarolni, hogy "vigyázz, mert ha nem jól viselkedsz, bármikor belőled is vádlottat csinálunk".

Ezzel együtt Soós érezte, hogy nincs minden rendben, ezért beszélt a nemzeti jogvédő Dr. Gaudi Nagy Tamással, hogy miképpen jöhetne vissza ebből a helyzetből, hogy vonhatná vissza a vallomásait. Gaudi azt mondta neki, hogy a legjobb amit tehet, hogy elmondja, mit műveltek vele és ügyvédet fogad.

Ezután viszont újabb fordulat következhetett, mert Soós eltűnt a jogvédők látóteréből. Valószínűsíthetően az ügyészség megfülelte a kapcsolatfelvételt és megfenyegette valamivel. Esetleg pl. azzal, hogyha visszavonja a vallomásait, akkor majd eljárást indítanak ellene "hamis vádért", mert ugye a vallomásaival megvádolt minket "szegényeket", akik emiatt kerültünk eljárás alá és börtönbe "terrorizmusért".
Hát ez így bizony harapófogó Soósnak, erre mondaná Chon bácsi, hogy "ravasz".

Csakhogy ezzel együtt sem lett volna kötelessége Soósnak a bíróságon magára vallani, azt megtagadhatta volna, de az alapeljárás során 2011-ben Kenéz Andrea bírónő, nemhogy elmagyarázta ezt neki, hanem szabályosan rábeszélte az önvádra, mikor kifejezetten arra kötelezte, hogy mindenről beszéljen.
Mivel az ügyvédek viszont figyelmeztették akkor ott Soóst, hogy ez nem így van, végül úgy megrémült az önvád lehetőségétől, hogy elakadt a szava a kihallgatás folyamán. Ekkor kért szünetet, aminek során többen látták, hogy az ügyésszel konzultált, aki nyilván telebeszélte a fejét, mert ezután csak elkezdett magára vallani a bíróság előtt is. Hát, ez van, ha valakinek az ügyész az ügyvédje.

Végül a másodfokú bíróság nagyon korrekten kitért arra is a hatályon kívül helyező végzésének indoklásában, hogy Soós bírói figyelmeztetése - ahogy azt a védők jelezték anno - helytelen volt, kifejezetten sértette Soós érdekeit és erre majd figyelni kell a megismételt eljárás során.

Mindezek után kíváncsian vártuk mi fog történni a mostani kihallgatása elején.
Kétségtelenül a mostani bíró óvatosabb volt, mint Kenéz bírónő 2011-ben, de sajnos ahelyett, hogy beleverte volna Soós fejébe, hogy úgy terhelje magát elkövetőként, hogy akár eljárás is indulhat ellene emiatt, azt mondta neki, hogy az olyan dolgokról, amivel nem lett meggyanúsítva annak idején, mint elkövető, "ha akar beszél, ha akar nem", de a társai cselekvőségéről mindenképpen beszélnie kell. Ami - lássuk be - elég kivitelezhetetlen, ha mondjuk az Soós sztorija egy adott esetben, hogy "hárman voltak Molotov-koktélt dobni valakinek a kertjébe és ő volt a sofőr".

Soós nem is tudott megbirkózni eme bonyolult feladattal, valószínűbb, hogy nem is értette az egész dolgot, és a bíróságon most is szépen magára vallott.

Persze nyilván nem fog most az ügyészség hirtelen eljárást indítani ellene, hisz előbb ki akarnak mindent mondatni vele, hogy a vádlottak ellen felhasználják ezeket a vallomásait.

Csakhogy mi vádlottak tizenegy éve védekezünk ezen vádak ellen, vannak ügyvédjeink, ellenbizonyítékaink, és tagadjuk, hogy mindez igaz lenne. Míg Soós ott ül a bíróságon egymagában és most is újabb terhelő bizonyítékokat gyárt maga ellen. 

Lehet, jobban tenné, ha elgondolkozna és ügyvédet fogadna...

A Hunnia-ügy vádlottjai