2016/09/23

A bizonyítottság (Csintalan Sándor esete)

időpont: 2007. december 11. kedd 19:00 körül
cím: 1032 Budapest, Föld út 54.

Ez a cselekmény az, amelyik nem terrorcselekményként fut az eljárásban, hanem "csak" testi sértésként. Viszont itt is megjegyzendő, hogy a vádhatóság a végtelenségig próbálta súlyosítani az esetet. Csintalan Sándor sérüléseiről két orvos is, akik elsőre megvizsgálták, azt állapították meg, hogy 8 napon belül gyógyuló sérülések. A rendőrség erre kerített egy orvosszakértőt, aki napok múlva Csintalan néhány zúzódását 8 napon túl gyógyulónak nyilvánította, hogy lehessen súlyos testi sértéssel gyanúsítani a könnyű helyett. 
Talán még emlékszik mindenki annak a rendőrnek az esetére, aki egy gödöllői szórakozóhelyen történt szóváltás után hazament egy viperáért és egy machetéért, majd visszamenve ezekkel esett neki egy embernek (aki egyébként a szóváltásban sem volt benne, csak a rendőr összekeverte egy másik személlyel) és össze-vissza kaszabolta a fejét. Az ügyészség meg a bíróság azt se tudta, hogy enyhítse a cselekmény súlyát, végül 1-2 év felfüggesztettel megúszta. Ha Csintalan Sándort 2007-ben ilyen módon bántalmazták volna valakik, most minimum emberölési kísérlettel lennének vádolva a jelenlegi vádlottak. Sajnos ez a kettős mérce folyton tetten érhető a hazai igazságszolgáltatásban, ebben az ügyben pedig kifejezetten.


Csintalan Sándort a lakhelyéül szolgáló társasház garázsában verték meg.
Az elsőnek kiérkező rendőrnek úgy adta elő, hogy a kocsiból távirányítóval kinyitotta a házuk alatt található teremgarázs kapuját, majd behajtott oda gépkocsijával, és leparkolt. Miután kiszállt a gépkocsiból észlelte, hogy 4 normál testalkatú, sötét ruházatot és símaszkot viselő, kb. 170-175 cm magas, fiatal 20 év körüli férfi közeledik felé a garázsbejárat irányából.
Ekkor ezek a személyek teleszkópos acélbotokat vettek elő, majd ellentmondást nem tűrő hangnemben felszólították, hogy „adjál pénzt!” Eleget téve a követelésnek átadott 3.000 Ft készpénzt az ismeretlen személyeknek, akik a pénzt elvették, majd „te büdös zsidó!” felkiáltást követően a kezükben tartott acélbotokkal ütlegelni kezdték testét és fejét. A bántalmazást követően a támadók kiszaladtak a teremgarázsból.
Későbbi vallomásában meghatározta, hogy a négy személyen egyforma, fekete csuklya volt, fekete dzsekit és fekete nadrágot hordtak és fekete bakancsban voltak, 18-20 évesnek saccolta őket. Az elkövetőknél itt már „fényesre csiszolt 1 méteres fém rudakat határozott meg ütlegelő eszközként (a bíróságon zöld színű fémbotokat). Azt mondta az első ütést a fejére kapta, amitől beesett a kocsija és a fal közé, ez után ütni kezdték a kezét és a lábát „faszszopó zsidóbérenc” szidalmazás közepette. Könyörgőre fogta, hogy „ne öljetek meg, van négy gyerekem, a szívemet is most műtötték”. Erre visszahőköltek, majd az egyikük azt mondta, hogy „adjál pénzt!” (Vagyis itt már megfordította a pénz kérés és a verés sorrendjét. De több rendőri jelentés is az eredeti sorrendet erősíti meg.) Erre a zsebe felé nyúlt, mire figyelmeztették, hogy csak lassan és ne tegyen hirtelen mozdulatot, bal kezét tegye az autó oldalára. Elővette a pénztárcáját és adott belőle 7-8.000 Ft-ot (a 3.000 Ft is változott), de a pénz láthatóan nem érdekelte a támadókat igazán, bár az egyikük elvette a pénzt. Ez után már nem bántották. Az egyik felkapta a földről a slusszkulcsot, amit elejtett a támadás miatt, egy másik felkapta a táskáját, ami szintén a földön volt, belenyúlt, de utána eldobta. Majd mind elrohantak, a garázskapun át távoztak.
Már itt is említette, hogy a garázskapunál állt még valaki, hogy be ne csukódjon. A bíróságon már határozottan állította, hogy a négy főn kívül még két – szintén csuklyás – figyelő embert látott a garázs lejáróban, akik a támadókhoz tartoztak, és hogy már az akkori vallomástételénél is hat főt mondott, így kellett volna leírják. Még annyit említett, hogy az eset előtti 3-4 hétben úgy érezte, mintha figyelnék.

Csintalan a bántalmazását követően felment az utcára a garázsbejárat elé, onnan felhívta Hír TV-s kollégáját telefonon, a rendőrséget és a mentőket már ez a kollégája értesítette később. A felesége fent volt a házban lévő lakásukban, de neki nem szólt fel. Az utcán több arra járó szomszéddal is találkozott, akiktől segítséget nem kért.
A helyszínelők Csintalan kocsijának a motorháztetőjéről két ujjlenyomat maradványt is rögzítettek. Csintalan a bíróságon meg is erősítette, hogy az egyik támadója hozzáért a kocsijához.
Mind a mentős, mind a kórházi orvos 8 napon belül gyógyuló sérüléseket állapított meg aznap. Majd három nap múlva egy „orvos-szakértő” a kezén és a lábán lévő néhány „vérbeszűrődéses jellegű lágyrész zúzódásról” megállapította, hogy azok „büntetőjogi szempontból 8 napon túl gyógyuló jellegűnek” minősíthetők.
Három szemtanú is látott az utcán fiatal férfiakat sötét ruhában a cselekmény idején. Az egyik beszélgetni látta őket az utca túloldalán és az egyiknek a hátán egy hosszúkás katonai zöld táskát figyelt meg, amiből egy hokiütőhöz hasonlító tárgy lógott ki, a másik menni látta őket „libasorban”, a harmadik elfutni.
Egy szemtanú látott az elkövetés időpontja körül egy nagyméretű, fehér, reklám illetve cégjelzés nélküli vélhetően Peugeot Boxer típusú kistehergépkocsit állni Csintalanék háza melletti ház előtt félig a járdán állva, aminek a hátsó lámpája világított, vagyis indulásra kész állapotban volt. A rendőri forrónyomos körbekérdezés alapján senkinél sem járt olyan személy, akinek fehér színű furgonja lett volna, illetve a megszólítottak sem rendelkeztek ilyen típusú személygépkocsival. Ezek szerint ez akár lehetett az elkövetőké is.

A cselekményt a Magyarok Nyilai egy 2007. december 15-én este megjelent közleményben elvállalja, abban cáfolják, hogy a verés alatt szidalmazták volna Csintalant, viszont fényképet mellékelnek az elhozott slusszkulcsáról, amit Csintalan is felismer. A közleménnyel kapcsolatos bárminemű nyomozásról nincs adat a nyomozati anyagban, viszont azóta Kisberk Szabolcs élő adásban mondta el Budaházynak, hogy ő - mint akkori Hír TV-s - jelen volt, amikor a hatóság a Hír TV-hez is megérkező elvállaló közleményt lefoglalta. Vajon ezek a dokumentumok hová tűntek és miért?
Az sem kizárható, hogy a Csintalan első verziójának megfelelő sima rablás elkövetői - hallva a médiában Csintalan nyilatkozatait - a hatóság félrevezetésére adták ki a Magyarok Nyilai aláírású közleményt, hogy így teljesen más irányba terelődjön a nyomozás.

Egy tanú a nyomozás során és a bíróságon is terhelő vallomást tett a jelenlegi vádlottaktól különböző személyekre név szerint, mint általa ismert elkövetőkre, akiktől mindezt hallotta. Elmondta, hogy Csintalan Sándor autójának, lakhelyének, adatait hacker programokkal szerezték meg és magával az elkövetéssel kapcsolatosan is több részletet adott elő, pl. hogy viperával ütötték (ahogy Csintalan első verziójában is szerepelt), illetve azt is mondta, hogy előtte két hétig figyelték Csintalan mozgását.
A rendőrségre érkezett egy bejelentés is konkrétan névvel megnevezve, hogy ki volt Csintalan megverésének a megrendelője és a végrehajtója, de a rendőrség nem igazán ment utána a dolognak.
Szintén állampolgári bejelentés érkezett a rendőrséghez, miszerint az elkövetők a KBN-630 frsz-ú gépkocsival voltak az elkövetéskor. A gépkocsi tulajdonosa közölte, hogy ő otthon volt azon az éjszakán, és ezzel el is volt intézve a dolog.


A vádirat a IV., VI., VII. és VIII. rendű vádlottakat határozza meg elkövetőkként, ez 4 fő, míg Csintalan 6 főt határozott meg. Továbbá skinheadszerű ruházatot ír le az elkövetőkről, viszont skinhead ruházkodás soha nem merült fel a vádlottakkal kapcsolatban.
A Csintalan autójáról rögzített ujj és tenyérnyomok nem a vádlottaké.
A szemtanúk nem ismerték fel őket, Csintalan sem. A beszélgető férfiakat látó tanú kizártnak tartotta a magasságuk alapján, hogy őket látta volna.
A vádlottak nem rendelkeztek a látott fehér kisteherautó gépkocsival sem.

A láthatóan cáfoló bizonyítékok és a számos lehetséges elkövető ellenére lássuk miken ül az ügyészség azon vádja, amivel a jelenlegi vádlottakat határozza meg elkövetőként.
Kizárólag állításokon.

S. József a Benkőféle hangfelvételeken azzal menőzik, hogy az ő ismerősei verték meg Csintalant, de semmi konkrétat nem mond a verés körülményeiről. Állítja még, hogy Csintalan megverése előtt egy hónapig tartott a megfigyelése és egyszer Csintalan elment "kurvázni", de hogy ez mit takar, az nem derül ki. Előadja még, hogy Csintalan mindig "provokátoroknak, MSZP ügynököknek" nevezte azokat, akik az utcán összeütközésbe kerülnek a rendőrökkel és ebből volt elég, és a verést "Gyuriék írták elő" (itt megjegyzendő, hogy a felvételeken Benkő mindig Budaházyról meg Toroczkairól akart hallani, szóval ez adódott). Továbbá előadja a köztudomású tényt, hogy Budaházy és Toroczkai beperelték Csintalant rágalmazásért.

Ezt az alapsztorit csiszolják tovább Soóssal.
Soós már egyértelműen úgy adja elő, hogy Csintalan bántalmazásának kiváltó oka és indoka az volt, hogy Budaházyt megsértette a TV műsorában. Ez nyilván Budaházy alapos bemártásához kellett. Megerősíti azt is, hogy Csintalan megfigyelése hosszabb ideig tartott.
Az ominózus TV műsor, amely miatt Budaházyék fel is jelentették Csintalant, december 6-án (csütörtök) volt. Ez után másnap adtak ki Budaházy és Toroczkai egy közleményt, hogy feljelentik Csintalant. Akkor ez után még valamiféle megbeszélést is össze kellett hívni, mert Soós azt is állítja, hogy egy ilyen megbeszélésen lett eldöntve Csintalan bántalmazása. Aztán hosszabb ideig figyelték ugye. Aztán egy másik megbeszélést is össze kellett hívni, mert Soós azt is állítja, hogy Csintalan megfigyelésével kapcsolatos beszámoló is volt egy megbeszélésen. Majd meg kellett találni az alkalmat a megverésére.
Csakhogy Csintalan Sándort december 11-én verték meg, az ominózus műsora után mindössze öt nappal! Ez semmiképpen nem elegendő idő a cselekményt megelőző hosszas megfigyelésre, összejövetelekre stb, ahogy ez elő van adva. Erre nem figyeltek a nyomozó urak, és ezzel agyon is csapták az egész sztorit.
Soós állít olyat is, hogy egy harmadik megbeszélés alkalmával "élményszerűen" adták elő a bántalmazást az elkövetők és ő ezt is hallotta, de amikor a bíróságon a részletekről kezdték kérdezni, akkor semmit nem tudott kinyögni.

F. R. Zoltán visszavont vallomásában mindössze annyi van Csintalannal kapcsolatban, hogy egy megbeszélésen hallotta az elkövetőktől, hogy ők voltak.

Mindenképpen meg kell említeni azt az ellentmondást is, hogyha a vád szerinti indíték miatt verték meg Csintalan Sándort, akkor miért nem utal semmi erre a kiadott Magyarok Nyilai közleményben? Mi értelme van közleményt kiadni egy cselekményről, ha nem azt kommunikálja az elkövető, ami a cselekmény célja volt? Ennek csak akkor lenne értelme, ha - ahogy fent említve lett már - valójában egy sima rablás elkövetői akarnák így félrevezetni a hatóságot. De itt pont azt állítja az ügyészség, hogy Csintalant bizonyos tevékenysége - jelesül Budaházyék vagy utcai ellenállók mocskolása - miatt kellett megverni. Na de akkor erre is kéne utalnia közleménynek, de nem utal rá, hanem azt írja indokként mindössze, hogy "Csintalan Sándor a mai politikai elit tipikus figurája, minden pártnak volt már a tagja, bűnözőkkel tartja a kapcsolatot" és hogy "szétlopták az országot az ilyenek"!
Ez azt valószínűsíti, hogy mégsem a vád szerinti indíték miatt verték meg Csintalan Sándort és nem is azok, akiket ezzel vádolnak.

Keress minket az Igazságtalan a Budaházy-ítélet facebook oldalunkon is.

Március 9-én lesz a másodfokú döntés a Hunnia-ügyben

2023. március 9-én fog másodfokú határozatot hozni a Fővárosi Ítélőtábla a Hunnia-ügyben.