Végül
csak itt teltek számomra az ünnepek a börtönben. Nem volt egy
boldog karácsonyom. A hatóságok a karácsony előtti napokban még
ott rúgtak belém, ahol tudtak. Az ügyészség megfellebbezte a
novemberi felmentő ítéletemet a „hivatalos személy elleni
erőszak” ügyben, nehogy már az ebben az eljárásban lassan
nyolc éve folyó meghurcolásom így érjen véget. Tényleg, ez
kinek az érdeke? Mert az ügyészségekre aztán nem lehet már azt
mondani, hogy nem a kormánynak vannak alárendelve. Kik keverik itt
a kártyákat? Hol ülnek legádázabb ellenségeim, a
belügyminisztériumban tán?
Persze
a Fővárosi Ítélőtábla sem akarta elmulasztani az ajándékozás
örömét és „megajándékozott” karácsonyra a
szabadlábra-helyezési kérelmemet elutasító végzéssel, mondván,
hogy börtönben tartásom „közérdek”, mert a „társadalomra
veszélyesség magas foka” áll fent esetemben. Most nem megyek itt
bele, hogy jogilag is milyen mellétrafált indoklással álltak elő
– ezt kifejtjük majd a Kúriának beadandó fellebbezésünkben -,
de ezúton is szeretnék tiltakozni ez ellen a Máziné szintű
végletesen elfogult bírói tanács ellen (is).
A
jogászvilágban létezik egy úgynevezett „critical legal studies”
nevű irányzat, miszerint mindig két ellentétes jogi megoldás
létezik egy ügyre, és az így nyitottan maradó esetet mindig a
felek konkrét személye, a bíró jogon túli politikai és
ideológiai meggyőződése dönti el ténylegesen. Azt nem tudom,
hogy ez tényleg igaz-e minden esetben, de az – azt gondolom –
vitán felül áll, hogy az én ügyeimben így van!
Hogy
a határon túli magyarok ellen uszító, a négerek meg arabok
tömegét viszont bármikor ránk szabadítani kész, buzi parádén
vonulgató, tömegbelövető, hazudozó, a társadalom túlnyomó
többségével szembekerült, a hatalmát erőszakkal való állandó
fenyegetéssel fenntartó utóbolsevikokkal szemben fellépők
lennének veszélyesek a társadalomra és nem az előbbiek? Az
embernek megbomlik az agya! Nem kétséges, hogy az ilyen bírók
milyen politikai és ideológiai meggyőződésűek.
Azt
hiszem, jogosan mondom, hogy lassan 27 évvel a rendszerváltás és
7 évvel a „fülkeforradalom” után elegem van ebből az
egészből, és méltányolható elvárás részemről, hogy vessenek
végre véget az adófizetők pénzén folyó és engem meg a
családomat tönkretenni akaró kanosszajárásnak. Már csak azért
is, mert ez a „terrorizmus” ügy egyértelműen az utóbolsevik
MSZP megrendelésére született, és azért, hogy még súlyosabban,
holmi „bűnszervezeti vezetőként” ítélhessenek el, több mint
egy tucat szerencsétlen másik ember is szenvedő alanya lett a
dolognak.
A
világban végre reménykeltő változások jelei mutatkoznak. A
liberalizmus jármában elkerülhetetlennek tűnően a végzete felé
rohanó fehér társadalmakban egyre több helyen az ébredezés
jelei láthatók. Lényegében ennek eléréséért harcoltam egész
közéleti pályafutásom során. Most lesz igazán értelme a
közéletben építő jelleggel részt venni. Én is inkább erre
fordítanám végtelenbe nyúló pereskedések helyett a szellemi
kapacitásaimat, és nem akarok a végső vereség előtt álló
visszavonuló ellenség utolsó hadifoglyaként elsenyvedni.
Hittel
kívánok minden szerettemnek, barátomnak, bajtársamnak,
jóakarómnak, támogatómnak és minden jóérzésű magyarnak egy
boldogabb újévet és szebb jövőt!
Budaházy
György
magyar
hazafi
a
köztársaság üldözöttje
(nem
jogerős) politikai elítélt
