Lándori Tamás, a Magyar Nemzet újságírójának cikke a február 13-i tárgyalási napról
A fő vádlott által bejelentett feljelentéssel kezdődött meg kedden reggel, több hónapos csúszás után a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György és tizenhat társának másodfokú pere a Fővárosi Ítélőtáblán.
A tetemes késedelem egyik fő oka az volt, hogy az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék több mint fél éven át képtelen volt írásba foglalni a 2016 augusztusában kihirdetett, nem jogerős ítéletet, noha az írott határozat elkészítésére törvény szerint legfeljebb hatvan nap állt volna rendelkezésre. A döntést végül tavaly májusban kézbesítették. Kenéz Andrea törvényszéki tanácsvezető bíró a szembetűnő mulasztás miatt távozni kényszerült. Lemondását már februárban benyújtotta.
Hamisított ítélet?
Budaházyék azért tettek feljelentést tavaly decemberben, mert a határozat kézbesítése bőven az után történt meg, hogy Kenéz szolgálati jogviszonya megszűnt.
Felmerül tehát annak gyanúja, hogy az írásbeli ítéletet legalább részben nem az a bíró készítette, aki aláírta,
magyarán az egy hamis közokirat – fejtegette Szikinger István, Budaházy György ügyvédje. Feljelentésük nyomán az ügyészség nyomozást folytat – legalábbis erre utal, hogy azt nem utasították el. Szikinger azt szerette volna, ha az ítélőtábla felfüggesztené az eljárást addig, amíg a törvényszéki határozat hamis mivoltának kérdésében döntés nem születik.
Lassó Gábor tanácsvezető bíró félórás tanácskozás után kijelentette, felfüggesztésre nincs szükség. Hozzátette, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy az elsőfokú döntés bűncselekmény révén született, az perújításra ad majd lehetőséget.
Budaházy György a tanács elnökével szemben kizárási indítványt terjesztett elő elfogultság miatt, mivel a bíró korábban részt vett az előzetes letartóztatásával kapcsolatos döntéshozatalban. Ügyvédje, Szikinger István nem csatlakozott védence előterjesztéséhez, de megjegyezte, „nem elegáns”, hogy nem olyan bíró vezeti a tanácsot, aki még egyáltalán nem járt el az ügyben. Lassó kijelentette, nem érzi magát elfogultnak, de az indítványt továbbítja a táblabíróság elnökéhez. A Lassó-féle tanács egyébként a korábbiakban minden vádlott esetében súlyosított a kényszerintézkedésen.
Abszolút hatályon kívül helyezési ok
A Kenéz Andrea által másfél éve kihirdetett döntéssel nem a határidő sokszoros túllépése volt az egyetlen probléma. Mint akkor megírtuk, úgy szabott ki a törvényszék Budaházyra igen súlyos, 13 év szabadságvesztést, hogy az ítélet szóbeli indoklásából minden kiderült, csak az nem, hogy a bíróság szerint mit követett el pontosan
a radikális jobboldal ismert figurája, s hogy ezt milyen bizonyítékok támasztják alá. Pedig lett volna mire reagálni, Szikinger István első fokon mintegy ötórás védőbeszédet tartott, komoly aggályokat felvetve az eljárás kapcsán. Ezekre Kenéz nem reagált, noha a rövid szóbeli indoklás lényege éppen az lenne, hogy kételyeket eloszlatva tömören világossá tegyék, mi alapozza meg a döntést.
Szikinger szerint az elsőfokú ítéletet egyébként is hatályon kívül kell helyezni, mert a törvényszék az eljárás egy részét a nyilvánosság kizárásával folytatta le, amire nem volt törvényes indoka. Szikinger a Magyar Nemzetnek leszögezte, e tekintetben mérlegelésnek sincs helye, abszolút hatályon kívül helyezési okról van szó.
Schiffer András a teremben
A keddi táblabírósági tárgyaláson – szokott módon – megjelent Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője, valamint Novák Előd és Gaudi-Nagy Tamás volt jobbikos országgyűlési képviselők. Új arc volt a hallgatóság soraiban Schiffer András, az LMP volt társelnöke, aki jelenleg ügyvédként dolgozik. Lapunknak elmondta, azért jött el, mert nevetségesnek tartja, hogy egyszerű erőszakos bűncselekmény-sorozat kapcsán terrorizmust állapítanak meg, miközben 2006 őszén látott, nyilvánvaló állami terror kapcsán még csak meg sem gyanúsítottak senkit.
A Budaházyék elleni terrorvád lényege, hogy az ügyészség szerint a vádlottak – a Magyarok Nyilai nevű szervezet tagjaiként – követtek el Molotov-koktélos, benzines támadásokat baloldali politikusok lakóházai, pártok irodái, illetve szórakozóhelyek ellen, valamint megverték Csintalan Sándort, és megrongáltak egy bankautomatát. Egy autóban, melyben a vádlottak ültek, labdába rejtett robbanószert talált a rendőrség. A védelem szerint egyrészt a vádbeli cselekményeket nem a vádlottak követték el, másrészt azok nem terrorcselekményt, hanem enyhébb bűncselekményeket – főleg rongálást – valósítottak meg.
Az egyik vádlott kiemelte, hogy az egész vád olyan tanú, Soós Tibor vallomásaira alapul, aki többnyire maga is csak hallomásairól számolt be, közvetlen, és főként tárgyi bizonyítékok lényegében nincsenek. Mint mondta, hiába kereste az ítéletben, hogy őt milyen bizonyítékok terhelik. „A védekezésemet az ítélet egyszerűen kifelejtette” – tette hozzá, majd hosszan kritizálta a vádirat pontjait.
A Budaházy-ügy nyomozása még 2008-ban indult.
Ha Szikinger szándékának megfelelően hatályon kívül helyezik az elsőfokú ítéletet, és új eljárást rendelnek el, akkor idén sem várható jogerős lezárás.
